© Minden jog fenntartva 2005-2022 Liszt Ferenc Társaság

8. ESZTERGOMI LISZT HÉT (2018. augusztus 26-31.)   A    2018-as    8.    Esztergomi    Liszt    Hétre    az    előkészületek    idején    nagyszabású    műsort    álmodott    meg    a kuratórium,   ámde   ezek   a   tervek   az   idő   előrehaladtával   egyre   inkább   szétfoszlani   látszottak,   és   ennek   oka nem a művészek hajlandóságának hiánya volt, hanem a pénzé. Májusban   már-már   úgy   tűnt,   hogy   annak   ellenére,   hogy   például   Esztergom   városa   lelkesen   és   örömmel támogatta   a   tervünket,   a   8   napról   6   napra   redukált   Liszt   Hét   sem   valósulhat   meg,   amikor   váratlanul megérkezett     a     segítség     Áder     János     köztársasági     elnök     úr     támogatása     formájában.     Ezzel megkezdődhetett   a   „roham”,   hogy   a   Liszt   Hét   (augusztus   26-31)   minden   eleme   és   feltétele   rendben legyen a rendelkezésre álló rövid időben. Előző   számunkban   közzétettük   a   8.   Liszt   Hét   műsorát,   most   ezekről   a   hangversenyekről   adunk   rövid beszámolót olvasóinknak. A    Liszt    Hét    első    műsorszámaként    az   Ad    nos,    ad    salutarem    undam    csendült    fel    Kováts    Péter,    az Esztergomi   Bazilika   karnagya   és   orgonistája   előadásában,   hogy   ennek   a   nagyszabású   műnek   az   igen egyéni, kissé túlzott hangerejű megszólaltatásával kezdetét vehesse a koncertsorozat. Hagyomány   szerint   a   nyitó-   és   záró   koncerten   Liszt   egy-egy   miséje   hangzott   el   a   Bazilikában.   Idén   a   Liszt Héten   oroszlánrészt   vállaltak   az   esztergomi   művészek:   az   augusztus   26-i   nyitó   hangversenyen   a   Magyar koronázási    mise    az    esztergomi    Balassa    Bálint    Vegyeskar    és    a    Bazilika    kórusa    közreműködésével, részben   helyi   szólistákkal   szólalt   meg,   ezúttal   azonban   nem   zenekarral,   hanem   Király   Csaba   Liszt-díjas   zongora-   és   orgonaművész orgonaátiratában   és   előadásában,   vezényelt   Reményi   László.   Az   Esztergomi   misét   (augusztus   31-én,   a   Bazilika   felszentelésének   162. évfordulóján)   Reményi   József   vezényelte,   aki   első   alkalommal   vett   részt   a   Liszt   Hét   zenei   eseményein.   Közreműködött   az   Esztergomi Szimfonikus    Zenekar,    a    Balassa    Bálint    Vegyeskar,    a    Bazilika    kórusa    (az    Esztergomi    Misében    az    Országos    Széchényi    Könyvtár Énekkarával   kiegészülve),   a   szólisták   Daróczi   Gabriella,   Dezső   Sára   (Koronázási   Mise),   Miks Adienn,   Heim   Mercedes      (Esztergomi   Mise), Pálmai    Árpád    és    Lettner    Zsolt    (mindkét    misében)    voltak.    Mindkét    karmester    az    Esztergomi    Zeneiskola    alapító    igazgatójának, egyszersmind    az    Esztergomi    Szimfonikusok    nyugállományú    karnagyának,    Reményi    Károlynak    a    gyermeke.    A    közönség    mindkét alkalommal csaknem teljesen megtöltötte a templomot. Augusztus   27-én   ugyancsak   a   Bazilikában   vendégművészeket   hallhattunk:   Ács   József   Németországban   élő   zongora-   és   orgonaművész, karmester    adott    hangversenyt    felesége,    Palatinus    Violetta    kitűnő    szoprán    énekesnő    közreműködésével.   A    művész    –    Liszt    Ferenc Hozsanna   című   orgonaműve   kivételével   –   saját   orgonaátiratait   adta   elő.   Műsoron   Händel,   Mosonyi   Mihály,   Richard   Wagner   és   főként   Liszt szerzeményei    szerepeltek,    amelyek    orgonaátiratban    különleges    hangzásvilágot    képviseltek.    Emlékezetes    marad    a    rendkívül    ritkán hallható   Liszt-mű,   a   Jeanne   d’Arc   au   bûcher   (Jeanne   d’Arc   a   máglyán)   drámai   jelenet   énekhangra   és   orgonára,   valamint   Mosonyi   Mihály Ave    Maria-ja,    szintén    ének-orgona    előadásban.    Mély    hatást    gyakoroltak    a    közönségre    Liszt    Ferenc    időskori    zongoradarabjainak orgonaátiratai   (Szürke   felhők,   Balcsillagzat),   Wagner   Tannhäuser   c.   operájából   a   „Csarnok-ária”,   és   a   koncert   záró   műsorszámaként   Liszt Ferenc Hozsannája. Augusztus   28-án   a   kiadott   műsortól   eltérően   –   sajnálatos   betegség   miatt   –   Chopin   e-moll   zongoraversenyének   kamaraváltozata   helyett Konyicska   Renáta   egész   estét   betöltő   szóló   zongorakoncertet   adott:   műsorán   Beethoven   Pathétique   szonátája,   Schumann   Kinderszenen (Gyermekjelenetek)   sorozata   és   Liszt   f-   moll   transzcendens   etűdje   után   Schubert   Ständchenjének   Liszt-átirata,   és   végezetül   Schubert csodálatos    B-dúr    szonátája    szerepelt.    Konyicska    Renáta    már    10    évvel    ezelőtt,    szinte    gyermekként    is    fellépett    a    Liszt    Héten Esztergomban,   és   azóta   is   állandó   közreműködője   a   Liszt-rendezvényeknek.   Így   nyomon   lehetett   követni   művészi   fejlődését.   Játéka ezúttal   kissé   visszafogottabb,   fátyolosabb   volt,   mint   amit   tőle   megszoktunk.   A   Szent   Adalbert   Központ   konferencia   terme   zsúfolásig megtelt    az    esztergomi    lakos    Konyicska    Renáta    rajongóival,    akik    büszkeséggel    tekintettek    városuk    ígéretes    és    folytonosan    fejlődő művészére.   A   hatalmas   műsor   végén   –   ami   a   művészi   megvalósításon   túl   nem   kis   állóképességet   is   bizonyított   –   a   művésznőnek   még ráadásra is futotta az erejéből a közönség nagy örömére. A    negyedik    estén,    augusztus    29-én,    szerdán    Nicholas    Clapton    kontratenor,    ének-professzor    nemzetközi    dalkurzusának    záró hangversenyére   került   sor.   Az   egyhetes   mesterkurzusra   Angliából,   Cseh-   és   Lengyelországból,   Japánból   érkeztek   a   növendékek,   és   volt köztük   két   magyar   jövendőbeli   énekművész   is.   Sajnos,   a   kurzus   férfi   résztvevői   nem   tudtak   a   kurzus   végéig   Esztergomban   maradni,   így   a záró   koncerten   kissé   ’egysíkú’   volt   az   előadás,   amennyiben   csupa   hölgy,   főként   szoprán   énekes   lépett   fel.   Nicholas   Clapton   már   több alkalommal   is   remekelt   tanítványaival   Esztergomban,   s   ez   a   fentiek   ellenére   most   így   volt:   Mozarttól   és   Purcelltől   kezdve,   Hugo   Wolf,   Liszt Ferenc,   Bedřich   Smetana,   Giacomo   Puccini   művein   át,   Vaughan   Williams,   Peter   Warlock   és   Roger   Quilter   dalaiig   igen   sokszínű   műsorban hallhattuk   az   énekeseket.   Különösen   figyelemre   méltó   volt   a   cseh   Zuzana   Kohoutová   (Az   eladott   menyasszony)   és   Havar-Ferenczy Anna (Tosca) énekhangja, igen jó technikája és előadása. Nicholas   Clapton,   amint   azt   már   tőle   megszokhattuk,   egyre   tökéletesebb   magyarsággal   beszélt   az   egyes   dalokról,   költeményekről,   majd adta elő azokat, rendkívüli érzékenységgel és énektechnikával. Külön   meg   kell   említenünk   Gyökér   Gabriellát,   aki   a   kurzus   és   a   záró   koncert   zongoristája   volt.   Gyökér   Gabriella   hihetetlenül   magas színvonalon   tudja   ezt   a   „szakmát”,   mélyen   muzikális   zongorajátéka   a   legkülönfélébb   zeneművek   zongorakíséretében   szervesen   épült   az elhangzott művek előadásába. Augusztus     30-án,     csütörtökön     került     sor     a     Ferences     templomban     a     Budapest     Hegyvidék     Kamarazenekar    Akadémia     vonós kamaraegyüttesének   és   az   Országos   Széchényi   Könyvtár   Kórusának   koncertjére,   amelyen   bemutatót   is   hallhattunk:   Gémesi   Géza   Liszt Ferenc   Via   Crucisának   (a   Keresztút   14   állomása)   eredetileg   orgonára   vagy   zongorára   írt   hangszerszólamát   vonós   kamaraegyüttesre   írta át. A   mű   vonós   szólistákkal   (2   hegedű,   1   brácsa,   4   gordonka,   1   bőgő)   való   megszólaltatása,   különleges   hangzása   rendkívül   elmélyült   és   a lélek mélységeit megérintő hatást váltott ki. Ez az előadás egyik felejthetetlen pillanata marad a Liszt Hetek történetének. Összességében   elmondhatjuk,   hogy   a   10   éves   múltra   visszatekintő   Liszt   Hét   2018-ban   siker   volt.   Esztergom   városa,   a   környék   lakói   – beleértve   a   határon   túli   településeket   is   –   nagy   érdeklődéssel   és   lelkesedéssel   látogatták   naponta   a   koncerteket,   és   többen   is   kifejezték kívánságukat a folytatásra. Bízzunk benne, hogy a körülmények két év múlva is lehetővé teszik a következő Liszt Hetet. (Rozsnyay Judit)