© Minden jog fenntartva 2005-2022 Liszt Ferenc Társaság
8. ESZTERGOMI LISZT HÉT
(2018. augusztus 26-31.)
A
2018-as
8.
Esztergomi
Liszt
Hétre
az
előkészületek
idején
nagyszabású
műsort
álmodott
meg
a
kuratórium,
ámde
ezek
a
tervek
az
idő
előrehaladtával
egyre
inkább
szétfoszlani
látszottak,
és
ennek
oka
nem a művészek hajlandóságának hiánya volt, hanem a pénzé.
Májusban
már-már
úgy
tűnt,
hogy
annak
ellenére,
hogy
például
Esztergom
városa
lelkesen
és
örömmel
támogatta
a
tervünket,
a
8
napról
6
napra
redukált
Liszt
Hét
sem
valósulhat
meg,
amikor
váratlanul
megérkezett
a
segítség
Áder
János
köztársasági
elnök
úr
támogatása
formájában.
Ezzel
megkezdődhetett
a
„roham”,
hogy
a
Liszt
Hét
(augusztus
26-31)
minden
eleme
és
feltétele
rendben
legyen a rendelkezésre álló rövid időben.
Előző
számunkban
közzétettük
a
8.
Liszt
Hét
műsorát,
most
ezekről
a
hangversenyekről
adunk
rövid
beszámolót olvasóinknak.
A
Liszt
Hét
első
műsorszámaként
az
Ad
nos,
ad
salutarem
undam
csendült
fel
Kováts
Péter,
az
Esztergomi
Bazilika
karnagya
és
orgonistája
előadásában,
hogy
ennek
a
nagyszabású
műnek
az
igen
egyéni, kissé túlzott hangerejű megszólaltatásával kezdetét vehesse a koncertsorozat.
Hagyomány
szerint
a
nyitó-
és
záró
koncerten
Liszt
egy-egy
miséje
hangzott
el
a
Bazilikában.
Idén
a
Liszt
Héten
oroszlánrészt
vállaltak
az
esztergomi
művészek:
az
augusztus
26-i
nyitó
hangversenyen
a
Magyar
koronázási
mise
az
esztergomi
Balassa
Bálint
Vegyeskar
és
a
Bazilika
kórusa
közreműködésével,
részben
helyi
szólistákkal
szólalt
meg,
ezúttal
azonban
nem
zenekarral,
hanem
Király
Csaba
Liszt-díjas
zongora-
és
orgonaművész
orgonaátiratában
és
előadásában,
vezényelt
Reményi
László.
Az
Esztergomi
misét
(augusztus
31-én,
a
Bazilika
felszentelésének
162.
évfordulóján)
Reményi
József
vezényelte,
aki
első
alkalommal
vett
részt
a
Liszt
Hét
zenei
eseményein.
Közreműködött
az
Esztergomi
Szimfonikus
Zenekar,
a
Balassa
Bálint
Vegyeskar,
a
Bazilika
kórusa
(az
Esztergomi
Misében
az
Országos
Széchényi
Könyvtár
Énekkarával
kiegészülve),
a
szólisták
Daróczi
Gabriella,
Dezső
Sára
(Koronázási
Mise),
Miks
Adienn,
Heim
Mercedes
(Esztergomi
Mise),
Pálmai
Árpád
és
Lettner
Zsolt
(mindkét
misében)
voltak.
Mindkét
karmester
az
Esztergomi
Zeneiskola
alapító
igazgatójának,
egyszersmind
az
Esztergomi
Szimfonikusok
nyugállományú
karnagyának,
Reményi
Károlynak
a
gyermeke.
A
közönség
mindkét
alkalommal csaknem teljesen megtöltötte a templomot.
Augusztus
27-én
ugyancsak
a
Bazilikában
vendégművészeket
hallhattunk:
Ács
József
Németországban
élő
zongora-
és
orgonaművész,
karmester
adott
hangversenyt
felesége,
Palatinus
Violetta
kitűnő
szoprán
énekesnő
közreműködésével.
A
művész
–
Liszt
Ferenc
Hozsanna
című
orgonaműve
kivételével
–
saját
orgonaátiratait
adta
elő.
Műsoron
Händel,
Mosonyi
Mihály,
Richard
Wagner
és
főként
Liszt
szerzeményei
szerepeltek,
amelyek
orgonaátiratban
különleges
hangzásvilágot
képviseltek.
Emlékezetes
marad
a
rendkívül
ritkán
hallható
Liszt-mű,
a
Jeanne
d’Arc
au
bûcher
(Jeanne
d’Arc
a
máglyán)
drámai
jelenet
énekhangra
és
orgonára,
valamint
Mosonyi
Mihály
Ave
Maria-ja,
szintén
ének-orgona
előadásban.
Mély
hatást
gyakoroltak
a
közönségre
Liszt
Ferenc
időskori
zongoradarabjainak
orgonaátiratai
(Szürke
felhők,
Balcsillagzat),
Wagner
Tannhäuser
c.
operájából
a
„Csarnok-ária”,
és
a
koncert
záró
műsorszámaként
Liszt
Ferenc Hozsannája.
Augusztus
28-án
a
kiadott
műsortól
eltérően
–
sajnálatos
betegség
miatt
–
Chopin
e-moll
zongoraversenyének
kamaraváltozata
helyett
Konyicska
Renáta
egész
estét
betöltő
szóló
zongorakoncertet
adott:
műsorán
Beethoven
Pathétique
szonátája,
Schumann
Kinderszenen
(Gyermekjelenetek)
sorozata
és
Liszt
f-
moll
transzcendens
etűdje
után
Schubert
Ständchenjének
Liszt-átirata,
és
végezetül
Schubert
csodálatos
B-dúr
szonátája
szerepelt.
Konyicska
Renáta
már
10
évvel
ezelőtt,
szinte
gyermekként
is
fellépett
a
Liszt
Héten
Esztergomban,
és
azóta
is
állandó
közreműködője
a
Liszt-rendezvényeknek.
Így
nyomon
lehetett
követni
művészi
fejlődését.
Játéka
ezúttal
kissé
visszafogottabb,
fátyolosabb
volt,
mint
amit
tőle
megszoktunk.
A
Szent
Adalbert
Központ
konferencia
terme
zsúfolásig
megtelt
az
esztergomi
lakos
Konyicska
Renáta
rajongóival,
akik
büszkeséggel
tekintettek
városuk
ígéretes
és
folytonosan
fejlődő
művészére.
A
hatalmas
műsor
végén
–
ami
a
művészi
megvalósításon
túl
nem
kis
állóképességet
is
bizonyított
–
a
művésznőnek
még
ráadásra is futotta az erejéből a közönség nagy örömére.
A
negyedik
estén,
augusztus
29-én,
szerdán
Nicholas
Clapton
kontratenor,
ének-professzor
nemzetközi
dalkurzusának
záró
hangversenyére
került
sor.
Az
egyhetes
mesterkurzusra
Angliából,
Cseh-
és
Lengyelországból,
Japánból
érkeztek
a
növendékek,
és
volt
köztük
két
magyar
jövendőbeli
énekművész
is.
Sajnos,
a
kurzus
férfi
résztvevői
nem
tudtak
a
kurzus
végéig
Esztergomban
maradni,
így
a
záró
koncerten
kissé
’egysíkú’
volt
az
előadás,
amennyiben
csupa
hölgy,
főként
szoprán
énekes
lépett
fel.
Nicholas
Clapton
már
több
alkalommal
is
remekelt
tanítványaival
Esztergomban,
s
ez
a
fentiek
ellenére
most
így
volt:
Mozarttól
és
Purcelltől
kezdve,
Hugo
Wolf,
Liszt
Ferenc,
Bedřich
Smetana,
Giacomo
Puccini
művein
át,
Vaughan
Williams,
Peter
Warlock
és
Roger
Quilter
dalaiig
igen
sokszínű
műsorban
hallhattuk
az
énekeseket.
Különösen
figyelemre
méltó
volt
a
cseh
Zuzana
Kohoutová
(Az
eladott
menyasszony)
és
Havar-Ferenczy
Anna
(Tosca) énekhangja, igen jó technikája és előadása.
Nicholas
Clapton,
amint
azt
már
tőle
megszokhattuk,
egyre
tökéletesebb
magyarsággal
beszélt
az
egyes
dalokról,
költeményekről,
majd
adta elő azokat, rendkívüli érzékenységgel és énektechnikával.
Külön
meg
kell
említenünk
Gyökér
Gabriellát,
aki
a
kurzus
és
a
záró
koncert
zongoristája
volt.
Gyökér
Gabriella
hihetetlenül
magas
színvonalon
tudja
ezt
a
„szakmát”,
mélyen
muzikális
zongorajátéka
a
legkülönfélébb
zeneművek
zongorakíséretében
szervesen
épült
az
elhangzott művek előadásába.
Augusztus
30-án,
csütörtökön
került
sor
a
Ferences
templomban
a
Budapest
Hegyvidék
Kamarazenekar
Akadémia
vonós
kamaraegyüttesének
és
az
Országos
Széchényi
Könyvtár
Kórusának
koncertjére,
amelyen
bemutatót
is
hallhattunk:
Gémesi
Géza
Liszt
Ferenc
Via
Crucisának
(a
Keresztút
14
állomása)
eredetileg
orgonára
vagy
zongorára
írt
hangszerszólamát
vonós
kamaraegyüttesre
írta
át.
A
mű
vonós
szólistákkal
(2
hegedű,
1
brácsa,
4
gordonka,
1
bőgő)
való
megszólaltatása,
különleges
hangzása
rendkívül
elmélyült
és
a
lélek mélységeit megérintő hatást váltott ki. Ez az előadás egyik felejthetetlen pillanata marad a Liszt Hetek történetének.
Összességében
elmondhatjuk,
hogy
a
10
éves
múltra
visszatekintő
Liszt
Hét
2018-ban
siker
volt.
Esztergom
városa,
a
környék
lakói
–
beleértve
a
határon
túli
településeket
is
–
nagy
érdeklődéssel
és
lelkesedéssel
látogatták
naponta
a
koncerteket,
és
többen
is
kifejezték
kívánságukat a folytatásra. Bízzunk benne, hogy a körülmények két év múlva is lehetővé teszik a következő Liszt Hetet.
(Rozsnyay Judit)