A Liszt Ferenc Társaság története (4)
Az
évről
évre,
a
versenyre
beküldött
szép
számú
hanglemez,
újabban
CD-lemez,
sőt
videokazetta
és
lézerlemez,
mint
"Liszt
Ferenc
Hangtár", a Régi Zeneakadémia épületének Hangtárában a nagyközönség számára is rendelkezésre áll, ott meghallgatható.
A
Társaság
az
elmúlt
években
segítséget
nyújtott
különféle
zenei
versenyekhez,
így
pl.;
a
Zenetanárok
Országos
Zongoraversenyeihez,
vagy az Ifjú Zongoristák Nemzetközi Liszt találkozójához.
A
Társaság
céljai
közé
tartozik
Liszt
írói
életművének,
leveleinek
feltárása,
közreadása
is.
Remélhetőleg
gazdaságilag
könnyebb
időszakban,
a
jövőben
erre
inkább
lesz
mód.
Liszt
hazánkban
lévő
kéziratának
összegyűjtése
és
archivális
megőrzése
megalakulása
(1986)
óta
önálló
intézmény,
a
Liszt
Ferenc
Kutatóközpont
és
Múzeum
feladata,
csakúgy,
mint
a
Zeneművészeti
Főiskola
Liszt-
gyűjteményének
gondozása,
fejlesztése.
1986-ban,
a
kettős
Liszt-évforduló
ünnepén,
sok-sok
évi
küzdelem
után,
a
régi
Zeneakadémia
Andrássy
úti
épülete
(amelyben
a
Mester
lakott
és
növendékei
szerepeltek)
újból
visszakerült
a
Zeneművészeti
Főiskola
tulajdonába;
Itt
működik
a
Liszt-könyvtár
és
a
Hangtár,
Kutatóközpont
és
a
Liszt-lakásban
berendezett
Múzeum,
valamint
a
Liszt
Ferenc
Társaság;
A
különféle intézmények Liszt szellemében igyekeznek segíteni egymás munkáját.
A
Liszt
Ferenc
Társaság
mindenekelőtt
azt
tekinti
feladatának,
hogy
Liszt
életművét,
személyiségét,
életét
a
széles
nagyközönséggel
megismertesse.
Ebből
a
célból
ismert
hazai
szakembereket
kér
föl,
hogy
havonta
egyszer,
"Lisztnél"
címen
rendezett
klubestjein,
előadást
tartsanak; Ezeket élő zenével illusztrálják, többnyire főiskolás hallgatók közreműködésével.
"A lokomóció az étrendjéhez tartozik" - mondotta Lisztről Hans von Bülow; A Liszt Ferenc Társaság ebben is követi a Mestert.
Egyik,
igen
népszerű
programja
megalakulása
óta,
az
évenként,
"Liszt
nyomában"
címmel
megrendezett
társasutak.
Az
ilyen
alkalmakkor
az
utasok,
vagy
inkább
zarándokok,
felkeresik
-
itthon
és
külföldön
-
azokat
a
helyeket,
ahol
Liszt
élt,
működött
vagy
fellépett,
és
emléktáblával,
koszorúzással
hódolnak
emlékének.
A
jó
hangulatú
közös
utak
különleges
vonzerejét
jelentette
a
kommunista
diktatúra
éveiben,
hogy
ilyenkor
"soron
kívül"
is
szabad
volt
nyugatra
menni.
A
Liszt
Ferenc
Társaság
népes
csoportjai
1974
óta
a
következő
helyeken jártak:
Külföldön:
1973:
Doborján
(Raiding);
1974:
Weimar;
1975:
Pozsony,
Rozsnyó,
Krakkó;
1976:
Bayreuth;
1977:
Doborján,
Eisenstadt
(Kismarton),
Bécs,
Leningrád;
1978:
Róma,
Tivoli:
Villa
d'Este;
1979:
Párizs,
Senlis:
látogatás
Cziffra
Györgynél.
1980:
Lipcse,
Erfurt,
Halle,
Weimar,
Drezda,
Jena.
1981:
London.
1982:
Prága,
Opava
(Troppau),
Hradec
(Königgrätz:
Lichnowsky
herceg
hajdani
kastélyának
parkjában
a
zarándokok
megtalálták
az
elveszettnek
hitt
Liszt-emlékkövet),
Krzyzanowice,
Olomouc,
Brno,
Pozsony.
1983:
Kolozsvár,
Nagyszeben,
Marosvásárhely,
Csíkszereda,
Brassó,
Arad.
1984:
Zágráb,
Trieszt,
Maribor,
Vildus
(Schloss
Wildhaus)
1985:
Sopron,
Krems
(Liszt
anyjának
szülőháza),
Salzburg,
Kufstein,
Innsbruck,
Maria
Zell,
Bécs,
Doborján.
1987:
Isztambul.
1989:
Luzern,
Schaffhausen,
Einsiedeln,
Genf,
Righi,
St.
Gallen.
1990:
Sopron,
Doborján,
Oberwart,
Unterwart
(Felső-
és
Alsóőr),
Forchtenstein
(Fraknó
vára),
Eisenstadt,
Rohrau
(Haydn
szülőháza),
Pozsony.
1992:
Lienz,
Cortina
d'Ampezzo,
Sirmione,
Milano,
Como,
Bellagio,
Verona,
Padova,
Velence, Tarvisio.
Magyarországon:
1974:
Budapest.
1975:
Szekszárd.
1976:
Sopron,
Kőszeg,
Mecseknádasd,
Szekszárd.
1978:
Esztergom.
1979:
Kalocsa.
1985:
Budapest.
1986:
Baja,
Kalocsa,
Mohács,
Pécs,
Szekszárd.
1988:
Debrecen,
Hajdúszoboszló,
Hosszúpályi,
Tetétlen.
1991:
Baja,
Kalocsa, Szekszárd. 1992: Esztergom, Kalocsa.
Nemcsak
külföldön,
itthon
is
avattak
új
emléktáblákat:
1975-ben
Sopronban,
Liszt
házi
hangversenyeinek
színhelyén
(Templom
utca
6.),
1988-ban
Budapesten
a
Várban,
Liszt
leghűségesebb
barátjánál,
Augusz
Antal
egykori
palotája
falán
örökítette
meg
a
Társaság,
hogy
"[
...]
gyakran
látta
vendégül
a
házban
Liszt
Ferenc
zeneköltőt",
és
1989-ben,
a
XIV.
kerületi
Hermina
Emlékkápolnában:
"E
kápolnát
Scitovszky
János
esztergomi
érsek
szentelte
fel
1856.
szeptember
8-án,
Liszt
Ferenc
jelenlétében
és
Férfikari
misével."
A
Kápolnát
az
1842-ben
elhunyt
Hermina
főhercegnő
-
József
nádor
leánya
-
emlékére
a
pesti
polgárok
kezdeményezésére
emelték,
de
a
szabadságharc
és
megtorlás
eseményei
miatt
csak
1856-ban
készült
el.
Szomszédos
vele
a
Liszt
Ferenc
ének-zene
tagozatú
iskola,
ahol
akkor
szintén
leleplezték
a
Névadó
szobrát
(Villám
Róza
alkotása).
A
fóti
templom
falán
is
tábla
hirdeti,
hogy
1865-ben
Liszt
orgonált
ott,
s
a
Társaság
Főiskolai Ifjúsági csoportja itt rendszeresen helyez el koszorút.
1979-ben
a
Társaság
megszervezte
a
Liszt
Ferenc
Zeneművészeti
Főiskola
hallgatóinak
Liszt
karvezető
versenyét.
1981
októberében
az
Osztrák
Kulturális
Intézettel
"Magyar-osztrák
Liszt-szümpoziont"
rendezett
az
Intézet
Benczúr
utcai
székházában,
élvonalbeli
magyar
és
osztrák Liszt-kutatók részvételével.
Ugyanez
évben
dr.
Magyar
Imre
orvosprofesszor
tartott
előadást
"Találkozásom
Liszttel"
címmel.
Az
előadás
közreműködői
az
orvostanhallgatók zenei vetélkedőjének győztesei voltak.
1981-ben
a
Budapesti
Kórus
és
a
Liszt
Ferenc
Zeneművészeti
Főiskola
Liszt
Társaság-csoportja
közös
éneklésén
előadták
a
Via
Crucist
és
Liszt-motettákat. Ugyanez évben a Társaság magyar zene-hangversenyt is rendezett.
1975-ben
Liszt
és
kora
címmel
zenei
műveltségi
versenyt
sugárzott
a
Rádió.
Nyertesek:
a
szekszárdi
Liszt
Ferenc
csoport
tagjai.
Ugyanez
évben
hirdette
meg
Budapest
főváros
Tanácsa
és
a
Liszt
Ferenc
Társaság
a
Liszt-pályázatot.
Tudományos
népszerűsítő
jellegű
tanulmányokat
kért,
Liszt
és
Európa,
Liszt
és
Magyarország,
valamint
Liszt
művei
témában.
Eredményt
1976.
szeptember
22-én
hirdettek.
A pályamunkákról előadások hangzottak el, és könyv alakban is megjelentek.
1978-óban
jelentette
meg
a
Társaság
fennállásának
első
összefoglalóját:
Öt
éves
a
Liszt
Ferenc
Társaság
címmel,
ezt
valamennyi
tag
megkapta.
1982-ben
megjelent
a
Liszt
kiskönyvtár
első
kötete.
A
publikáció
célja,
hogy
azokat
az
értékes
előadásokat
adja
a
nagyközönség
kezébe,
amelyek
a
Társaság
rendezvényein
hangzottak
el.
Az
Elnökség
szükségesnek
találta,
hogy
"(...
ezeket
az
értékes
referátumokat,
amelyeknek
egy
részében
a
tudósok
másutt
még
nem
publikált
adatokat,
részleteket
is
föltártak
Liszt
Ferenc
életéből"
minél
szélesebb
körben
ismertessék.
Sajnos
csak
azok
az
előadások
jelenhettek
meg,
amelyeket
szerzőik
írásban
rögzítettek
-
és
ezek
száma
jóval
kevesebb, mint a ténylegesen elhangzottaké.
A
kiskönyvtár
második
kötete
1984-ben,
a
harmadik
1990-ben
jelent
meg.
Amint
anyagilag
módja
lesz
rá,
a
Társaság
folytatni
kívánja
ezt
a
sorozatot.
1986-ban,
Liszt
születésének
175.,
halálának
100.
évében
megjelent
a
"Jubileumi
év..."
c.
kiadvány,
a
Társaság
második
beszámolója addig végzett munkájáról.
Az
Alapszabály
azt
is
rögzíti,
hogy
a
Társaság
"kapcsolatot
létesít
külföldi
Liszt-társaságokkal
és
más
hasonló
célú
egyesületekkel,
illetőleg
intézményekkel".
© Minden jog fenntartva 2005-2022 Liszt Ferenc Társaság