A Liszt Ferenc Társaság története (4)

A Liszt Ferenc Társaság története (4) Az évről évre, a versenyre beküldött szép számú hanglemez, újabban CD-lemez, sőt videokazetta és lézerlemez, mint "Liszt Ferenc Hangtár", a Régi Zeneakadémia épületének Hangtárában a nagyközönség számára is rendelkezésre áll, ott meghallgatható. A Társaság az elmúlt években segítséget nyújtott különféle zenei versenyekhez, így pl.; a Zenetanárok Országos Zongoraversenyeihez, vagy az Ifjú Zongoristák Nemzetközi Liszt találkozójához. A Társaság céljai közé tartozik Liszt írói életművének, leveleinek feltárása, közreadása is. Remélhetőleg gazdaságilag könnyebb időszakban, a jövőben erre inkább lesz mód. Liszt hazánkban lévő kéziratának összegyűjtése és archivális megőrzése megalakulása (1986) óta önálló intézmény, a Liszt Ferenc Kutatóközpont és Múzeum feladata, csakúgy, mint a Zeneművészeti Főiskola Liszt- gyűjteményének gondozása, fejlesztése. 1986-ban, a kettős Liszt-évforduló ünnepén, sok-sok évi küzdelem után, a régi Zeneakadémia Andrássy úti épülete (amelyben a Mester lakott és növendékei szerepeltek) újból visszakerült a Zeneművészeti Főiskola tulajdonába; Itt működik a Liszt-könyvtár és a Hangtár, Kutatóközpont és a Liszt-lakásban berendezett Múzeum, valamint a Liszt Ferenc Társaság; A különféle intézmények Liszt szellemében igyekeznek segíteni egymás munkáját. A Liszt Ferenc Társaság mindenekelőtt azt tekinti feladatának, hogy Liszt életművét, személyiségét, életét a széles nagyközönséggel megismertesse. Ebből a célból ismert hazai szakembereket kér föl, hogy havonta egyszer, "Lisztnél" címen rendezett klubestjein, előadást tartsanak; Ezeket élő zenével illusztrálják, többnyire főiskolás hallgatók közreműködésével. "A lokomóció az étrendjéhez tartozik" - mondotta Lisztről Hans von Bülow; A Liszt Ferenc Társaság ebben is követi a Mestert. Egyik, igen népszerű programja megalakulása óta, az évenként, "Liszt nyomában" címmel megrendezett társasutak. Az ilyen alkalmakkor az utasok, vagy inkább zarándokok, felkeresik - itthon és külföldön - azokat a helyeket, ahol Liszt élt, működött vagy fellépett, és emléktáblával, koszorúzással hódolnak emlékének. A jó hangulatú közös utak különleges vonzerejét jelentette a kommunista diktatúra éveiben, hogy ilyenkor "soron kívül" is szabad volt nyugatra menni. A Liszt Ferenc Társaság népes csoportjai 1974 óta a következő helyeken jártak: Külföldön: 1973: Doborján (Raiding); 1974: Weimar; 1975: Pozsony, Rozsnyó, Krakkó; 1976: Bayreuth; 1977: Doborján, Eisenstadt (Kismarton), Bécs, Leningrád; 1978: Róma, Tivoli: Villa d'Este; 1979: Párizs, Senlis: látogatás Cziffra Györgynél. 1980: Lipcse, Erfurt, Halle, Weimar, Drezda, Jena. 1981: London. 1982: Prága, Opava (Troppau), Hradec (Königgrätz: Lichnowsky herceg hajdani kastélyának parkjában a zarándokok megtalálták az elveszettnek hitt Liszt-emlékkövet), Krzyzanowice, Olomouc, Brno, Pozsony. 1983: Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Csíkszereda, Brassó, Arad. 1984: Zágráb, Trieszt, Maribor, Vildus (Schloss Wildhaus) 1985: Sopron, Krems (Liszt anyjának szülőháza), Salzburg, Kufstein, Innsbruck, Maria Zell, Bécs, Doborján. 1987: Isztambul. 1989: Luzern, Schaffhausen, Einsiedeln, Genf, Righi, St. Gallen. 1990: Sopron, Doborján, Oberwart, Unterwart (Felső- és Alsóőr), Forchtenstein (Fraknó vára), Eisenstadt, Rohrau (Haydn szülőháza), Pozsony. 1992: Lienz, Cortina d'Ampezzo, Sirmione, Milano, Como, Bellagio, Verona, Padova, Velence, Tarvisio. Magyarországon: 1974: Budapest. 1975: Szekszárd. 1976: Sopron, Kőszeg, Mecseknádasd, Szekszárd. 1978: Esztergom. 1979: Kalocsa. 1985: Budapest. 1986: Baja, Kalocsa, Mohács, Pécs, Szekszárd. 1988: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hosszúpályi, Tetétlen. 1991: Baja, Kalocsa, Szekszárd. 1992: Esztergom, Kalocsa. Nemcsak külföldön, itthon is avattak új emléktáblákat: 1975-ben Sopronban, Liszt házi hangversenyeinek színhelyén (Templom utca 6.), 1988-ban Budapesten a Várban, Liszt leghűségesebb barátjánál, Augusz Antal egykori palotája falán örökítette meg a Társaság, hogy "[ ...] gyakran látta vendégül a házban Liszt Ferenc zeneköltőt", és 1989-ben, a XIV. kerületi Hermina Emlékkápolnában: "E kápolnát Scitovszky János esztergomi érsek szentelte fel 1856. szeptember 8-án, Liszt Ferenc jelenlétében és Férfikari misével." A Kápolnát az 1842-ben elhunyt Hermina főhercegnő - József nádor leánya - emlékére a pesti polgárok kezdeményezésére emelték, de a szabadságharc és megtorlás eseményei miatt csak 1856-ban készült el. Szomszédos vele a Liszt Ferenc ének-zene tagozatú iskola, ahol akkor szintén leleplezték a Névadó szobrát (Villám Róza alkotása). A fóti templom falán is tábla hirdeti, hogy 1865-ben Liszt orgonált ott, s a Társaság Főiskolai Ifjúsági csoportja itt rendszeresen helyez el koszorút. 1979-ben a Társaság megszervezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak Liszt karvezető versenyét. 1981 októberében az Osztrák Kulturális Intézettel "Magyar-osztrák Liszt-szümpoziont" rendezett az Intézet Benczúr utcai székházában, élvonalbeli magyar és osztrák Liszt-kutatók részvételével. Ugyanez évben dr. Magyar Imre orvosprofesszor tartott előadást "Találkozásom Liszttel" címmel. Az előadás közreműködői az orvostanhallgatók zenei vetélkedőjének győztesei voltak. 1981-ben a Budapesti Kórus és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Liszt Társaság-csoportja közös éneklésén előadták a Via Crucist és Liszt-motettákat. Ugyanez évben a Társaság magyar zene-hangversenyt is rendezett. 1975-ben Liszt és kora címmel zenei műveltségi versenyt sugárzott a Rádió. Nyertesek: a szekszárdi Liszt Ferenc csoport tagjai. Ugyanez évben hirdette meg Budapest főváros Tanácsa és a Liszt Ferenc Társaság a Liszt-pályázatot. Tudományos népszerűsítő jellegű tanulmányokat kért, Liszt és Európa, Liszt és Magyarország, valamint Liszt művei témában. Eredményt 1976. szeptember 22-én hirdettek. A pályamunkákról előadások hangzottak el, és könyv alakban is megjelentek. 1978-óban jelentette meg a Társaság fennállásának első összefoglalóját: Öt éves a Liszt Ferenc Társaság címmel, ezt valamennyi tag megkapta. 1982-ben megjelent a Liszt kiskönyvtár első kötete. A publikáció célja, hogy azokat az értékes előadásokat adja a nagyközönség kezébe, amelyek a Társaság rendezvényein hangzottak el. Az Elnökség szükségesnek találta, hogy "(... ezeket az értékes referátumokat, amelyeknek egy részében a tudósok másutt még nem publikált adatokat, részleteket is föltártak Liszt Ferenc életéből" minél szélesebb körben ismertessék. Sajnos csak azok az előadások jelenhettek meg, amelyeket szerzőik írásban rögzítettek - és ezek száma jóval kevesebb, mint a ténylegesen elhangzottaké. A kiskönyvtár második kötete 1984-ben, a harmadik 1990-ben jelent meg. Amint anyagilag módja lesz rá, a Társaság folytatni kívánja ezt a sorozatot. 1986-ban, Liszt születésének 175., halálának 100. évében megjelent a "Jubileumi év..." c. kiadvány, a Társaság második beszámolója addig végzett munkájáról. Az Alapszabály azt is rögzíti, hogy a Társaság "kapcsolatot létesít külföldi Liszt-társaságokkal és más hasonló célú egyesületekkel, illetőleg intézményekkel".

< 1 2 3 4 5 >